Hɩdrɔzɛnɩ

Pɩlɩɩna Wikipediya
Hydrogen discharge tube

Hɩdrɔzɛnɩ kɛ kpɛlɩ kpɛlɛkʊʊ pɩyʊ weyi ɛ-tɛ kɔtɩɩ ñʊʊ mayaɣ kɔyɔ 1, nɛ yʊsaɣ mayaɣ kɔyɔ H. Kɛkɛ Hɛlɩyɔm wayɩ. Hɩdrɔzɛnɩ ŋgʊ kɩwɛ tɛtʊ yɔɔ ɖɩnaɣ kɩ-tɛ ɖɩwɛyɛ kʊyʊmɖɩyɛ taa wɛ H (nazɩyʊ sɩɣlɩyʊ, yem tʊ fɛyɩ pɩtaa), ɛlɛ ɛ-taa wɛ H waa ɛzɩ mɩnʊʊ yɔɔ lɛ 0,01 yɔ (nasɩyʊ sɩɣlɩyʊ kʊɖʊm, yem piye kʊɖʊm), ɖɔɖɔ ɖiɣ ɖiɣ. Ɖɩwɛyɛ kʊɖʊmɖɩyɛ naatozo tʊ H taa ɖɩnaɣ (nazɩyʊ sɩɣlɩyʊ kʊɖʊm, yem pee naalɛ), ɖiɣ ɖiɣ fɛyɩ, ɛlɛ pɩtaa piye ɖɩnazɩyɛ palɩɣ. Pɩ-kpeekpe pɩ-naatozo tɛ ɖɩwɛyɛ kʊyʊmdɩyɛ payaɣ ɛzɩ pɩpɔzɩɣ yɔ se pɩrɔtɩyɔm, deteriyom nɛ tɩrɩtɩyɔm.

Explosion d'un mélange d'hydrogène et d'air

Hɩdrɔzɛnɩ pɩzɩɣ kɩwɛna Ɔkɩsɩzɛnɩ O (Hɩdrɔzɛnɩ waa naalɛ H2 yaa ñɩɣlɩm Hɩdrɔzɛnɩ), +I (kɛ kpɛlɩ kpɛlɛkʊʊ sakɩyɛ taa) nɛ -I (ñɩɣlɩm Hɩdrɔzɛnɩ kpɛndʊʊ wondu taa). Hɩdrɔzɛnɩ kɛ nasɩyʊ sɔzɩyʊ pɩyʊ, nɛ paa ɛzɩmta lɛ, papɩsɩ-ɩ nasɩyʊ sɩɣlɩyʊ H+ yaa H3O+.

Hɩdrɔzɛnɩ kɛnɛ kajalaɣ tʊ weyi ɛ-tɔm kɩlɩ ɖoŋ wɩsɩ wɛtʊ taa yɔ nɛ tɩɩnzɩ sakɩyɛ taa (ɖoŋ lɩna Hɩdrɔzɛnɩ ŋgʊ kɩ-tɛ pee miŋ saʊʊ cɔlɔ), tɩyɩnzɩ hɛkʊ taa wɛtʊ yaa tɩɩnzɩ hɛkʊ taa tomnaɣ wɛtʊ cɔlɔ. Pɩkɛ pɩyʊ keem wɩsɩ cɔʊʊ tɩɩnzɩ sɔsɔsɩ taa, nɛ pɩwɛɛ ñɩɣlɩm tɩyɛ SiipitɛɛrɩSatirini yɔɔ yɔ, nɛ pɩwɛ ɛzɩ diihidrozɛnɩ kaʊ tɩyɛ, lɩm yaa fefeku ɛjaɖɛ yɔɔ wɛtʊ nɛ wɩsɩ cɔʊʊ tɩɩnzɩ sɔsɔsɩ taa yɔ.

Hydrogen fuel cell bus, Perth, Australie
Test de spectre d'hydrogène

Fefeku ŋgʊ Cavendish lɛɛna-kʊ wɩlɩɣ keɣlee pɩnaɣ 1766, nɛ ɛya-kʊ se heelim mamʊʊ miŋ lɔŋ kɛlɛʊ mbʊ pʊyɔɔ yɔ kʊmʊʊ miŋ lɔŋ lɔŋ yaa kɩmɩzɩɣ yee ɔkɩsɩgɛnɩ ɛwɛɛ kɔyɔ, peeɖe kɩpɩsɩɣ lɩm fefeku. Lavoisier ya fefeku ŋgʊ se Hɩdrɔzɛnɩ, pɛtɛyɩ tɔmpiye nɖɩ ɖɩtaa ɩdrɔ Krɛsɩ kɩbɩnʊʊ kʊnʊŋ taa lɛ, pɔ-tɔbʊʊ se ὕδωρ pɔ-tɔbʊʊ se lɩm nɛ mbʊ pɩtɩnɩ pʊyɔɔ zɛnɩ, Krɛkɩ kʊnʊŋ taa lɛ, γεννᾰν (gennan). Pɩtɛ fefeku ŋgʊ kʊ-tɔm pɔyɔɔdʊʊ yɔ kɩ-te kpɛlɩ kpɛlɛkɩɣ yʊsaɣ mayaɣ kɔyɔ H2 nɛ tɩlɩya ya-kʊ ɖeɖe nɛ sɔnɔ se dɩhɩdrɔzɛnɩ. Ɛlɛ paa ɖoye lɛ, payaɣ dɩhɩdrɔzɛnɩ se hɩdrɔzɛnɩ, yɔɔdaɣ kɛlɛʊ taa.