Alexandre Sɔsɔ

Pɩlɩɩna Wikipediya
Alexandre Sɔsɔ

Informa
Ɛ-ɛjaɖɛ Krɛsɩ
Ɛ-tʋmɩyɛ Wiyaʋ sɔsɔ
Ɛ-ɖɩlʋlɩyɛ Pella, Macedon, Kɩbɩnjaazɩ Krɛkɩ
E-efemiye kɩlʋlɩyɛ Hasɩyaɖɛ fenaɣ 20/21 wiye, pɩnaɣ 356 nɛ pʋcɔ Yeesuu Krɩstʊ
Ɛ-ɖɩsɩbɩyɛ Babylon, Babylonia
E-efemiye kɩsɩbɩyɛ Mɩsɩkʋm fenaɣ 10/11 wiye, pɩnaɣ 323 nɛ pʋcɔ Yeesuu Krɩstʊ
Alexander Sɔsɔ sɩʋkpelaɣ, Summer Garden, Saint-Petersburg tɛtʋ taa

Alexandre Sʋsɔ ɛnʋ, se Alexandre naadozo n̄ɩnʋ. Ɛkɛ Maaseedʋwanɩ ɛjaɖɛ taa tʋ. Palʋla-ɩ pɩla pɩnzɩ 356 nɛ pʋcɔ Yeesu Krɩstʋ kɔɔ kedeŋa yɔɔ cɩnɛ. Hasɩyaɖɛ fenaɣ kɩyakʋ nɛɛlɛ nɛ kʋɖʋmʋʋ wiye palʋla-ɩ Pella tɛtʋ taa. Ɛsɩba nɛ pɩla pɩnzɩ 323 nɛ pʋcɔ palʋlɩ Yeesu-Krɩstʋ. Mɩsɩkʋm fenaɣ kɩyakʋ hiu nɛ kʋɖʋmʋʋ n̄ɩŋgʋ wiye ɛsɩba Babilooni tɛtʋ taa. Alexandre Sʋsɔ ɛnʋ, ɛkɛ Maaseedʋwanɩ ɛjaɖɛ wiyaʊ. Alexandre naadozo n̄ɩnʋ ɛnʋ ɛ-hɩɖɛ sɛ ɛjaɖɛ yɔɔ cɩnɛ siŋŋ ɛzɩ ɛyaa sɔsaa lɛlaa yɔ.

Ɛkɛ Philipe naalɛ tʋ pɩyalʋ nɛ Aristote sukuli pɩɣa. Ɛpɩsa Maaseedʋwanɩ ɛjaɖɛ wiyaʋ pɩnaɣ 336 nɛ pʋcɔ palʋlʋʋ Yeesu-Krɩstʋ. Ɛkɛ mba pakɩlɩ sɔɔlʋʋ tɛtʋ ndɩ ndɩ mʋʋ yɔ pa-taa lɛlʋ. Ɛlaba nɛ ɛ-tɛtʋ cikpetu pɩsɩ Perse achéménide ɛjaɖɛ sɔsɔɖɛ. Ɖɩwalɩ mbʋ pɩkɔɔ pɩtalɩ Indus pɔsɩ nɔsɩ. Alexandre Sɔsɔ ɛnʋ ɛɖʋ ageeta ndɩ ndɩ sakɩyɛ. Atalɩ ɛzɩ nɩɩnʋwa nɛ nɛɛlɛ mbʋ yɔ. Payaɣ a-taa sakɩyɛ se "Alexandre".

Alexandre Sɔsɔ wabɩtʋ tɛlɛŋaa : Pakpaɣ Babylon nɛ powolo patalɩ Indus nɛ papɩsɩ

Mbʋ pɩtɛzɩ yebu nɛ Alexandre Sɔsɔ hɩɖɛ kɩlɩ sɛʋ kpem yɔɔ lɛ se, ɛɛsɔɔla se ɛmʋ halɩ pɩkpɛndɩna tɛtʋ ndʋ ndʋ paasɩŋ yɔ. Ɛ-lɩmaɣzɩyɛ nɖɩ, ɖɩcaɣ kaɖɛ nɛ sɔɔndʋ pɩdɩɩfɛyɩ, ɛlɛ, ɛpɩzaa ɛla ḿbʋ nɛ pʋcɔ ɛsɩ. Ɛ-pɩnzɩ niidozo nɛ naalɛ (32) ñɩnzɩ taa ɛsɩba. Tɛtʋ ndɩ ndɩ ndʋ ɛmʋwa yɔ, yebina nɛ hayɩ kiŋ ajɛya nɛ wɩsɩ ɖɩlɩyɛ ajɛya akpɛndɩ lɩmaɣza kʋɖʋma politiki labʋ nʋmɔʋ taa. Ɖooo yɔ, wiɖiyi patana ḿbʋ.

Ɛ-lɩmaɣza ana ayebina nɛ ɛ-sɔɔjanaa sɔsaa ñekpeɣli ageeta ndɩ ndɩ nɛ akpɛndɩ kʋɖʋma kpaɣ ɛjɛya ndɩ ndɩ n̄ɩnʋʋ nɛ a-mʋʋ tɛ alɩwaatʋ nɛ puwolo pɩsɩɩna Room n̄ɩma alɩwaatʋ.