Zɛrɩmanɩyɔm

Pɩlɩɩna Wikipediya
Zɛrɩmanɩyɔm

Zɛrɩmanɩyɔm kɛ kpɛlɩ kpɛlɛkʊʊ tɛ pʊtʊ weyi ɛ-ñʊʊ mayaɣ kɔyɔ 32 nɛ yʊsaɣ ñɩŋa yɔ Ge. Ɛkɛ pʊtʊ weyi ɛ-ñɩɣlɩsɩ yɔ. Caama lɔnsɩɖʊ nɔyʊ Clemens Winkler nana zɛrɩmanɩyɔm lɛlaɣ fenaɣ kɩyakʊ 6 pɩnaɣ 1886. Winkler lɩza-ɩ ndɩ nɛ ɛtɩlɩ-ɩ pɩtɩŋna argyrodite lɩm yɔɔ mbʊ pɩlɩna Himmelsfürst liidiye ñɩɣlɩm tɛ pʊñɔtɩna Freiberg (Saxe). Pɩnaɣ 1871 lɛ, Dmitri Mendeleiev kaañɔza ɛ-tɛ wɛʊ tɔm (nɛ ɛyaa pʊtʊ patɩtɩlɩta-ɩ ɛnʊ hɩɖɛ se ékasilicium Es).

Zɛrɩmanyɩɔm Electron shell

Winkler ya pʊtʊ kɩfalʊ ɛnʊ hɩɖɛ nɖɩ yɔ pɩkɛ ɛ-ɛjaɖɛ tɛtʊ hɩɖɛ ɛcɛla-ɩ pɩlɩna kalɩyɔm hɩɖɛ ntɔnjɔɔlɩyɛ yɔɔ (ɖɩlɩna Gaule) Fransɩɩ lɔnsɩnɖʊ Paul-Émile Lecoq de Boisbaudran. Ɛlɛ, ndɔnjɔɔlɩyɛ wɛ piŋ kalɩyɔm hɩɖɛ kiɖe yɔɔ. Ɖɩlɩyɛ kaapɩza pɩtɛkɛ ɛjaɖɛ hɩɖɛ, ɛlɛ latɛŋ yatʊ taa ɛzɩ ɛyʊ weyi ɛna-ɩ yɔ gallus (coq latɛŋ kʊnʊŋ taa), peeɖe Winkler cɔŋna se kʊnʊmɩŋ paɣtʊ hɔɔlʊʊ taa lɛ ɛtɔkɩ tulutu natʊyʊ. Lɩmaɣza ana aha ɛsɛ nɛ ndʊ Paul-Émile Lecoq Boisbaudran ñɩnʊ tɔŋ ɛ-takayaɣ kɩmamaɣ taa pɩlɩna ɛna pʊtʊ ɛnʊ nɛ ɛtɔŋ se ɛha-ɩ hɩɖɛ ndɩ Fransɩɩ yɔɔ yɔɔ kɛnɛ yɔ.

Zɛrɩmanɩyɔm

Pʊtʊ ɛnʊ ɛtɔtɔyɩ, ɛtɛ kpɩndɩ tɛtʊ pɔɔɖɛ taa ɖɔɖɔ kpaɣ ɛzɩ ppm 1,5 mbʊ yɔ. Pana-ɩ cazʊ cazʊ kɛ aka naayɛ tɔlɔma taa (vitrain) pɛtɛŋ-wɛ catʊʊ lɛ. Fransɩɩ ɛjaɖɛ taa lɛ pana-ɩ filon waa taa Pb-Zn. FNCLCC tɔzʊʊ-dʊ se zɛrɩmanɩyɔm wɛna sɔtʊ ɖoŋ yaa kʊʊ hola kɔzɔ kɔzɩ kɩyala yɔɔ, nɛ pɩtɩŋna pʊyɔɔ nɛ pɩkɔna sɩm hɩm ɛɛlɩɣ ɖeu. Mbʊ lɛ pɩkɛ kɔyɛ nɖɩ ɖɩkʊ piŋ.

Ɛwɛ piŋ kɛ ail waa taa, ginseng waa sɔsaa lila taa kɛ koore, kpɛŋgbɛsɩ nzɩ sɩkɛ Ganoderma (Ling Shing) ñɩnzɩ yɔ, Chlorella cɛkasɩ taa nɛ kombucha sʊlʊm taa.