UNESCO ŋgbɛyɛ

Pɩlɩɩna Wikipediya

Kedeŋa kpeekpe ajɛya ɖʋ ɲgbɛyɛ naɖɩyɛ nɛ payaɣ-ɖɩ nɛ fransɩɩ kʋnʋŋ taa se UNESCO. Ŋgbɛyɛ ńɖɩ, ɖɩlʋkɩ se sukuli labʋ nɛ lɛɣtʋ tʋmɩyɛ nɛ ɛsakuliye pa-tʋma ɛɖɛɛna ɛsɩndaa.

Kedeŋa kpeekpe ajɛya kpɛndʋʋ ŋgbɛyɛ nɖɩ payaɣ se ONU yɔ, ɖɩlabɩna tamaɣ nɛ UNESCO ŋgbɛyɛ ñɔ. kamɩŋ fenaɣ kɩyakʋ hiu nɛ loɖo (16), pɩnaɣ 1945 ñɩŋa taa paɖʋ ONU ŋgbɛyɛ.

Kedeŋa kpeekpe you kɩlɛlʋʋ yebina nɛ ɛyaa lɩzɩ lɩmaɣzɩyɛ se UNESCO ŋgbɛyɛ ɛñɔ. Toovenum lɛ, kedeŋa kpeekpe you kɩlɛlʋʋ wɔɖɔsa mbʋ yɔ, pɩfɛyɩ yɔɔdʋʋ. Ɛyaa miiliyaarɩ waa ɛgbɔŋ ɛgbɔŋ lesi pe-weziŋ. Piyele wondu ndɩ ndɩ ndʋ yoŋ ŋ́gʋ kɩnaŋaa yɔ, tɩfɛyɩ kalʋʋ kpem. Kedeŋa kpeekpe ajɛya tɔsɩŋ tii kpakuu wiluu tɩyɛ.

UNESCO ŋgbɛyɛ tamaɣ kɔyɔ se kalʋ siŋŋ nɛ laŋhɛzɩyɛ nɛ ɖiɣɖiɣ caɣʋ pɛwɛɛ kedeŋa kpeekpe yɔɔ. Pʋ-nʋmɔʋ taa lɛ, pʋpɔzʋʋ se sukuli labʋ ɛɖɛɛna ɛsɩndaa siŋŋ. Ɛyʋ ɛlaba sukuli nɛ ɛɖɛɛna ɛsɩndaa kɔyɔ, ɛtɩlɩɣ lɛɣtʋ siŋŋ nɛ ɛna se you fɛyɩna kazʋwa nakɛyɛ. Pʋpɔzʋʋ ɖɔɖɔ se, pokuli ɛza siŋŋ lɛɣtʋ nɛ ɛzakuliye pa-tʋma nʋmɔŋ taa.

UNESCO ŋgbɛyɛ lʋkɩ ɖɔɖɔ se taabalɩyɛ nɛ aŋgba pɛwɛɛ ajɛya kpeekpe hɛkɩŋ. UNESCO ŋgbɛyɛ lʋkɩ ɖɔɖɔ siŋŋ se paa ɛjaɖɛ nɖɩ ɖɩña siɣsiɣ wɛtʋ paɣtʋ. Ŋgbɛyɛ ńɖɩ, ɖɩlʋkɩ ɖɔɖɔ se ɖɩña ɛyʋ waɖɛ paɣtʋ. UNESCO tamaɣ sɔsaɣ kɔyɔ se ɖɩlʋ siŋŋ nɛ ɛyaa hɛkɩŋ taa tɛyɩtʋ sɩɩ tɩnaɣ. Pʋ-tɔbʋʋ se, ŋgbɛyɛ ńɖɩ, ɖɩɩsɩŋ anasaayɩ, ɖɩɩsɩŋ ɛyʋ kɩkpɛdʋ, ɖɩɩsɩŋ ɛyʋ kʋhʋlʋm, ɖɩɩsɩŋ sʋtʋ tɔlɩm tɩnaa. Ɖɩɩsɩŋ abalʋ, ɖɩɩsɩŋ halʋ. Ɖɩɩsɩŋ malʋʋ, ɖɩɩsɩŋ Krɩstʋ tʋ, ɖɩɩsɩŋ sɩɩnaa layʋ. UNESCO ŋgbɛyɛ ɛɛsɩŋ ɛjaɖɛ ñʋʋdʋʋ, ɛɛsɩŋ ɛ-tɛɛ tʋ, ɛɛsɩŋ paɣtʋ lɩzɩyaa ñʋʋdʋ, ɛɛsɩŋ minisi, ɛɛsɩŋ tʋma sɔsɔna ndɩ ndɩ ñʋndɩnaa, ɛɛsɩŋ kpaɣ ŋcɛlɛm. Tobi taa se, UNESCO ŋgbɛyɛ cɔlɔ lɛ, ñɩm tʋ fɛyɩ, kʋñɔŋ tʋ fɛyɩ ɖɔɖɔ. Pʋ-tɔbʋʋ se nɔɔyʋ fɛyɩ paɣtʋ ñʋʋ yɔɔ, pʋwɛɛ se tɩmakɩ paa weyi kɩmaŋ.

UNESCO ŋgbɛyɛ tʋma ñʋʋ wɛ Paarii taa. Pɩnaɣ 2015 ñɩŋa taa lɛ, kedeŋa yɔɔ cɩnɛ ajɛya 195 kɛwɛna UNESCO ŋgbɛyɛ taa.