Tɔm ɖɩhʊyɛ taa tɔm kɩkpaɣtʊ (Jurisprudence)

Pɩlɩɩna Wikipediya

Tɔm ɖɩhʊyɛ taa tɔm kɩkpaɣtʊ kɛ tɔm lɩmaɣza pɩlɩna tɔm kɩhʊhʊtʊ natʊyʊ yɔ. Pɩkɛ wayi wayi lɩmaɣza yaa tɔm ndʊ pahʊwa yɔ nɛ awɩlɩɣ ɛzɩma pahʊ tɔm yɔ yaa ɛzɩma pɔñɔɔza tɔm yɔ. Tɔm kɩkpaɣtʊ kɛ kajalaɣ ɛjaɖɛ taa kɔjɔmɩŋ tɛ lɩmaɣza wena palaba yɔ ɛlɛ atɩkɩlɩ yuŋ ɛzɩ kʊjɔmɩŋ sɔsɔŋ taa lɩmaɣza yɔ.

Papɩzɩɣ palabɩna tʊmɩyɛ tɔmpiye tɔm kɩkpaɣtʊ se pawɩlɩna lɩmaɣza ndɩ ndɩ wena tɔm hʊyʊ laba yɔ yaa tɔm kɩkpaɣtʊ keeke wɛʊ mbʊ yɔ pɩkɛ lɩmaɣza wena tɔm hʊyʊ kpaɣa pɩlɩna paɣtʊ tɔm pɔzʊʊ natʊyʊ yɔ.

Tɔm ɖɩhʊyɛ taa tɔm kɩkpaɣtʊ wɛna wazaɣ piŋ pɩlɩna tɔm kɩhʊhʊtʊ wɛtʊ cɔlɔ. Ɛŋglɩsɩ kɩbɩnʊʊ tɔm ɖɩhʊyɛ taa kɛ Common Law tɛ lɛ, tɔm kɩkpaɣtʊ kɛ pɑɣtʊ yuŋ ndʊ ɖɩlɩyɛ nɛ tɩtamsɩɣ tɔm hʊyaa ɛsɩnda avema taa (kpaɣa canaʊ paɣtʊ yɔ ɖɔnɛ). Room ajɛyaa tɛ waɖɛ taa (samaɣ tɛ waɖɛ), lɛ, ɛyaa ɛɛñaŋ tɔm kɩkpaɣtʊ pʊɖɔ siŋ.

Ɖooo canaʊ tɔbʊʊ tɛ lɛ, tɔm kɩkpaɣtʊ kaakɛ lɛɛtʊ kpɛlɛkʊʊ tɛ waɖɛ. Pɩtɛ tɔbʊʊ nɩɣʊ mbʊ palakɩna tʊmɩyɛ paa ɖooye ɛŋglɩsɩ kʊnʊŋ taa, ɖenɖe tɔm kɩkpaɣtʊ ñɔtɩna ɛyʊ yɔɔ lɩmaɣzɩyɛ tɛ waɖɛ (ɛzɩ tɔm kɩkpaɣtʊ ɖɔnɛ nɛ ñʊʊ taa maɣzɩm tɛ tɔm kɩkpaɣtʊ naa).

Common law ajɛyɛ taa lɛ, tɔm kɩkpaɣtʊ (paɣtʊ nʊmʊʊ, paɣtʊ ndʊ tɩlɩna tɔm kɩhʊhʊtʊ cɔlɔ nɛ tɩwɛna wazaɣ piŋ mbʊ pʊyɔɔ yɔ kʊjɔmɩŋ sɔsɔŋ tamsʊʊ kʊjɔmɩŋ cikpeŋ weyi ɛhʊʊ tɔm lɛɛtʊ naa nɛ kʊjɔmɩŋ kʊyʊmɩŋ ɛ-nʊ tamsɩna ɛ-maɣmaɣ ɛ-tɔm hʊtʊ. Pɩtɛ paɣtʊ ndʊ tɩ-yɔɔ ɖɔnɛ lɩna latɛŋ kʊnʊŋ yɔɔdɔɔ cɔlɔ stare decisi (tɔbʊʊ se caɣa lɩmaɣza taa).