Maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ tʊmɩyɛ

Pɩlɩɩna Wikipediya

Maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ tʊmɩyɛ (Krɛsɩ kɩbɩnʊʊ kʊnʊŋ taa lɛ, psukhê, kalɩzaɣ, nɛ logos, tɔmʊʊ) pɩkɛ maɣzɩm laɣsɩ kpɛlɛkɩtʊ, wɛtʊ naa nɛ feteenim ɖɔnɛ. Maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ tʊmɩyɛ kɛ lɔnsɩɖɛ tɩlɩyɛ yaa ñʊʊ taa kpaʊ tʊmɩyɛ wɛtʊ, lɩmaɣza, ɛyʊ wɛtʊ naa, nɛ ɛzɩma ɛyʊ maɣzʊʊ, nɛ ɛzɩma ɛyʊ nɩɣʊ, nɛ ɛ-laɣkasɩ mbʊ piyeki nɛ patɩlɩɣ ɛyʊ yɔ yaa samaɣ nakɛyɛ yɔ. Maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ kɛ tʊmɩyɛ piliŋga ŋga kɛwɛ ɛyʊ yɔɔ lɛɣtʊ tɔm pɩlʊʊ taa. Pɛtɛyɩ maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ tʊmɩyɛ hɔɔlɩŋ sakɩyɛ nɛ lɩmaɣza nɛ ñɩnɩɣ nɔmɔŋ wɛɛ ndɩ ndɩ kpaɖɩɣ yɔɔ kpaɖɩɣ yɔɔ, maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ tʊmɩyɛ labɩtʊ ɖɔ sakɩyɛ ɖɔɖɔ.

Tɔmɩŋ ɖɩlɩyɛ kpɛlɛkʊʊ tɛ lɛ, maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ tɔmpiye lɩna Latɛŋ kʊnʊŋ taa psychologia, tɔmpiye ɖɩ maɣmaɣ pama-ɖɩ nɛ krɛkɩ kɩbɩnɩɣ kʊnʊŋ taa ψυχή (psukhē ñʊʊ taa kpaʊ ciyam, kalɩzaɣ) nɛ -λογία (-logia, lɛɣtʊ, kpɛlɛkɩtʊ, ñɩnɩɣʊ) pɩtɩŋna croate ɛyʊ yɔɔ tɩlɩyʊ sɔsɔ Marko Marulić (pɩnaɣ 1450 ŋtalɩ 1524 alɩwaatʊ).

Paa ɛzɩmta lɛ, tɔmpiye nɖɩ tovonum lɛ, ɖɩtɔyɩ pɩɣyɩyaa tɛ lɛɣzɩtʊ ɛyaa tɛ Caama ɛjaɖɛ taa, pɩtɩŋna Philippe Melanchthon takayasɩ maʊ yɔɔ weyi ɛɖaɣnɩ kpaʊ tɔmʊʊ ŋgʊ ɛ-tɛ Ɛsɔ tɔm takayasɩ taa yɔ nɛ ɛ-tɛ ndɔnjɔɔlɩyɛ pɩlɩna Aristote ɛyʊ yɔɔ maɣzɩm tɔm taa. Tɔmpiye nɖɩ ɖɩnaɣ ɖɩ-tɩ pɩkɔɔ pɩtalɩ kaɖɛ yɔɔdasɩ.

Pasɩŋ maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ tʊmɩyɛ pilinzi ndɩ ndɩ pɩlɩna laɣsɩ nzɩ pakpaɣ nɛ palakɩna tʊmɩyɛ nɖɩ yɔ (ɖɔkɔtɔ mɛwɛ mantɩ yɔɔ yaa takʊʊ piŋ), yaa pʊtɔma yɔ ɛyʊ tʊmɩyɛ labʊ cɔlɔ (tʊmɩyɛ, lɛɣtʊ, natʊ yaa losuu, kpɛlɛkɩtʊ, camɩyɛ ɖɔkʊʊ, wɛtʊ ɛyaa nabɛyɛ taa com). Nabʊyʊ lɛ, pʊtɔma maɣzɩm tɩlʊʊ, kpaaŋ kʊdɔmɩŋ kpɛlɛkʊʊ, ɛyaa tɛ maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ, pɩɣa maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ nɛ paɣlaka, maɣzɩm ajɔɔla tʊmɩyɛ ɖɔnɛ yɔɔ laɣsɩ, kpɩna maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ.