Wonuu

Pɩlɩɩna Wikipediya

Tɔm kpou ŋgʊ kɩkɛɛzʊ André Lalande lɩmazɩyɛ yɔ, ɖɩ-tɔŋ se, mbʊ payaɣ se wonuu yɔ, pɩwɛ fitii nɛ wonuu pizʊ kɩwɛɛna nɩtʊ natutozo. Kacalaɣ taa lɛ, wonuu kɛna mbʊ ɛyʊ pɩzʊ ɛmazɩ yɔ, ekizi yɔ yaa ɛñɩʊ niye pɩyɔɔ yɔ. Wonuu pɩsʊ tɔm natɩyʊ. Tɔm ndʊ tɩpɩsʊ mbʊ pɩlaba nɛ mbʊ pɩtala yɔ, mbʊ pɩlaba nɛ mbʊ pɩtala yɔ, ndʊ petisu tɩ-yɔɔ nɛ mbʊ pɛkpɛzʊ yɔ yaa ɖɔɖɔ mbʊ pasɩma nɛ mbʊ paasɩŋ yɔ.

Nabʊlɛ taa lɛ, lɔnzɩndɛ ñɩnʊ taa lɛ, wonuu kɛna mbʊ pɩwɛɛ nɛ pɩɩlɛɛzʊ kaʊ yɔ. Pɩkɛna tɔm ndʊ tɩɩlɛɛzʊ yɔ. Pɩkɛna mbʊ pɩkɛ kɩlabɩm yɔ. Peeɖe ɖɔɖɔ lɛ, wonuu nɛ nabʊyʊ pɛkɛ kʊɖʊm. Pɩvɛyɩ takʊ tɛ maɣzɩm lakasɩ taa lɛ, nabʊyʊ yɔɔ wonuu kɛna mbʊ pɩwɛ ɛyʊ taa yaa nabʊyʊ taa maɣmaɣ nɛ pɩɩfɛyɩ lɛɛzʊ yɔ. Maɣzɩm ɖɔnɛ kpɛlɛkʊ tɛ paɣtʊ taa lɛ, pɔyɔɔdʊ wonuu tɔm kɔyɔ, paanɩ ɛnɩʊ pɩtaa se pɩtɛkɛ ɛyʊ. Wonuu ɛɛtɩyʊ kɩ-tɩ ɛlɛ nabɩyʊ tɩyʊna-kʊ.

Platon nɛ Aristote pɛ-tɛ pɩvɛyɩ takʊ tɛ maɣzɩm lakasɩ taa lɛ, wonuu kɛŋna mbʊ pɩwɛʊ se nabʊyʊ tɩyʊna-pʊ yɔ. Pɩkɛna mbʊ ɛyʊ maɣzʊ-pʊ nɛ ɛnaɣ-pʊ yɔ. Pa-lɩmaɣzɩyɛ ɖɩnɛ, ɖɩɖɩ yebina nɛ Heidgger ñɔpɔzʊ ɛ-tɩ se yee pɩkɛ mbʊ yɔ, mbʊ ɛyʊ maɣzʊʊ pʊ-yɔɔ yɔ, ɛtɛma-pʊ sɩmna? Pʊpʊ yɔ maɣzɩm kɛ wonuu yɔɔ wɛʊ ɛzɩ kʊnʊmɩŋ yɔɔdasɩ paɣtʊ wɛʊ yɔ. Descartes ñɔyɔɔdʊʊ se wondu kɛna ɛyʊ maɣmaɣ maɣzɩm wɩlɩ-ɩ mbʊ yɔ. Kant naʊ taa lɛ, « lakayaɣ » tɛkɛna mbʊ pʊkɔŋ ɛyʊ ñʊʊ taa yem tuda nɛ ɛna-pʊ yɔ. Mbʊ pʊyɔɔ yɔ ɛyʊ ɛɛnaɣ wonuu maɣmaɣ kɛ ki-keem.