Tamasɩ

Pɩlɩɩna Wikipediya

Tamasɩ kɛna ɛjaɖɛ nɖɩ payaɣ-ɖɩ se Siirii yɔ ɖɩ-taa tɛtʊ sɔsɔtʊ. Tɛtʊ sɔsɔtʊi ndʊ pakala ɛyaakɛ tɩ-taa lɛ, pɛɖɛ ɛyaa ɛzɩ miliyɔɔ 1 700 000 yɔ ɛlɛ yee pɩkɛ tɩ-hɛkʊ taa siŋŋ kɔyɔ pɛɖɛ ɛyaa ɛzɩ miliyɔɔnaa 2 600 000 yɔ. Tamasɩ wɛ keteŋga kpeekp taa tɛtʊsɔsɔtʊ ndʊ ɖooo pɛlɛkaɣ ti-taa caaʊ yɔ tɩ-taa. Tamasɩ tɛtʊ tʊnɛ tiposina Mediteranee teŋgu ɛzɩ kɩlomɛtanaa 80 yɔ nɛ tɛtʊ tʊnɛ tɩwɛ pʊʊ nakʊyʊ yɔɔ nɛ pʊʊ ŋgʊ kʊ-kʊkʊyɩmɩŋ taa maɣna mɛtanaa ɛzɩ 680 yɔ.

Tɛtʊ sɔsɔtʊ tʊnɛ tɩwɛ pɔɔ ŋga payaɣ-kɛ se Paɖada yɔ kɔcɔlɔ. Panaɣ tɩ-taa ɖɔɖɔ kɛ malɩŋ ɛsɔsɛtʊ namɩŋ sakɩyɛ nɛ ɩ-taa kɔyɔ: Omeyadinaa, Azim kewiyaɣ ɖaɣ, Khan Assad Pacha ɖaɣ, Souk Al-Hamidiyya, Souk Medhatt Basha, Souk Bzouriye. Wɩsɩ ɖɩlɩyuɛ taa lɛ, cɔcɩ tɩnɛ kɩlɩna wɛʊ. Ɛsɔ tɔm takayaɣ taa payaɣ Tamasɩ tɛtʊ tʊnɛ tɩ-hɩɖɛ kpem. Tamasɩ hɩdɛ wɛ Kiɖe tɛɛ tɔm takayaɣ taa, ɖɩwɛ ɖɔɖɔ Awiya takayaɣ taa. Iben Battuta kɛtɩɣ Tamasɩ tɛtʊ tʊnɛ nɛ mbʊ ɛyʊ ɛɛpɩzɩɣ nɛ ɛkɛdɩna yɔ nɛ ɛtɔŋ se paa paakɛdɩna ɛpɛ yɔ, pɩɩpɩzɩɣ nɛ pɩna kpayɩ kpayɩ se tɛtʊ tʊnɛ tɩwɛ ɖeu camɩyɛ. Ɛtɔŋ camɩyɛ se nabʊyʊ fɛyɩ se papɩzɩ nɛ pakpɣ nɛ pɛkɛdɩna-tʊ ɛjaɖɛ yɔɔ cɩnɛ.