Pɩcɩka

Pɩlɩɩna Wikipediya
Pɩcɩka kɩkpɛdaɣ

Pɩcɩsɩ wɛ aŋjaʊnaa pɩlɩʊ taa nɛ pʊtɔbʊʊ se pɩcɩsɩ wɛna naŋgbanzɩ yʊʊʊ. Pɩcɩsɩ nɛ tɛtɛ kpɩna lɛɛna, aŋjaʊnaa, hɛkʊ taa tɛyɩtʊ ndʊ tɩwɛɛ yɔ lɛ se naŋgbanzɩ ɖeɖe. Pɩcɩka naŋgbanzɩ wɛna kpama ɖoŋ ñɩna; pɩtasɩ ɖɔɖɔ lɛ pɩcɩka sʊʊ tɛyɩ keɖe keɖe nɛ ko-sʊʊ nɔɔ taa wɛ kpeyi nɛ pɩtɛsɩna cʊŋŋŋ. Ko-sʊʊ nɔɔ ŋga kɛwɛna sɔtʊ kamaɣ fɛyɩ.

Pɩcɩka

Ŋ̃ɩnɩyaa nabɛyɛ maɣzɩɣ se lɩm taa pɩcɩsɩ liɖe taa kɛ tɛtʊ yɔɔ nzɩ lɩnaa. Ɖooo kacalaɣ pɩcɩsɩ lɩwa pɩlaba pɩnzɩ 450 kɛ mbʊ yɔ. Nzɩ kɛŋna kacalaɣ aŋjaʊnaa mbaɛ sɩɩxɛna ɛyʊ sɩma yɔ. Pɩtɛ alɩwaatʊ lɛ pɩcɩsɩ nzɩ sɩɩwɛ lɩm taa nɛ sɩɩwɛna ɛsa wena yɔ aawɛ ɛsɛ kɛŋgɛmɩŋ yɔɔ kɛŋgɛmɩŋ yɔɔ.

Pɩcɩka

Lɩm taa pɩcɩka ŋga kamaɣzaɣ mɛtanaa naalɛ. Pʊwayɩ lɛ kɛ pɩcɩsɩ paazɩ wɛʊ tɛtʊ yɔɔ nɛ silotu yɔɔ sɩtʊwaɣ, ɛlɛ sɩtatalɩ ɖaɣlɩɣʊ ɛzɩ sɩɩwɛʊ lɩm taa yɔ. Pɩjɩka ɖʊʊ yala kʊɖʊʊ, pɩcɩsɩ tiyee naɖɩyɛ taa lɛ halɩ ñɩnzɩ wɛɛ nɛ abali ñɩnzɩ wɛɛ nɛ halɩñɩnzɩ ɖeke ɖʊʊna yala; pɩkazɩ naɖɩyɛ taa lɛ halɩñɩnzɩ nɛ abalɩñɩnzɩ sɩɖʊʊ yala.

Pɩcɩka ŋga payaɣ se Centruroides suffusus yɔ

Pɩcɩsɩ tiɣa tɩŋa ñasɩɣ nabʊyʊ taa lɛ pɩkɔŋa sɩm nɛ pɩnaɣ taa lɛ mba pasɩkɩna pɩcɩsɩ yɔ patalʊʊ ɛzɩ 3 000 yɔ. Marɔkɩ ɛjaɖɛ taa kɛ mbʊ yɔ, ɛyaa 80 sɩba mbʊ pɩnaɣ 2006 nɛ Mɛkɩsiki taa lɛ sɩɖaa talɩ ɛzɩ 1 000 yɔ pɩnaɣ kʊɖʊmaɣ. Alizeerii ɛjaɖɛ taa lɛ pɩcɩsɩ ñasɩ eyaa ɛzɩ 45 391 kɛ pɩnaɣ kʊɖʊmaɣ ŋga ka-taa nɛ ɛyaa 62 sɩ.