Mʊndʊsʊʊ kpaɣɖʊ (Siècle des lumières)

Pɩlɩɩna Wikipediya

Ɛsakuliye yaa tɩlɩtʊ yaa mʊndʊsʊʊ kpaɣɖʊ, pɩkɛ lɔŋsɩɖaa nabɛyɛ wɩlɩyɛ Erɔpʊ ɛjaɖɛ kpaɣɖʊ 18 alɩwaatʊ taa (1715 ŋtalɩ 1789 pɩnzɩ taa) nɛ pamaɣzɩm kaakɛ se palʊbɩna cɩkpɛndʊʊ tɔm nɛ pɛkpɛlɛkɩ lɔŋ. Lɔnzɩnɖɛ kpɛlɛkɩyaa nɛ lɔŋ sɩnɖaa seɣtana tɩlɩtʊ kpɛlɛkʊʊ tʊmɩyɛ pɩtɩŋna lɩmaɣza lɛɛzʊʊ cɔlɔ mbʊ pʊlʊkaɣna maɣzɩm kɩdɛkɛda nɛ kɩɩkpeɣtʊ Ɛsɔ sɛtʊ aŋgba tɛ kañatʊ nɛ ajɛyɛ kewitu kajatʊ cɔlɔ.

Kpɛlɩ lɛɛzɩtʊ tɛ ñʊʊ yabɩtʊ pɩnaɣ 1688 alɩwaatʊ kaakɛna kajalaɣ maŋgbaŋgaɣ. Ɛlɛ, Fransɩɩ tʊ nɔyʊ yeki se ɖɩnɩɣ se alɩwaatʊ ndʊ tɩkɛ Louis 14 kewiyutu tɛmtʊ tɛ wɛɛ (pɩnzɩ 1670 ŋtalɩ 1820 taa). Fransɩɩ tɛ kpɛlɩ lɛɛzɩtʊ ɖɩzɩna tɔm ndʊ.

Keɖeɣa tʊmɩyɛ wondu laɖaa cɔlɔ lɛ, pɩkɛ cɔɔlɩɩ nɛ rokoko nɛ miiziki pɛhɛkʊ taa alɩwaatʊ, barok nɛ miiziki nɛ cɔɔlɩɩ alɩwaatʊ tɛ miiziki. Tɔmpiye ndɩ ɖɩlɩna ɛzɩma ɖeɖe nɛ sɔnɔ alɩwaatʊ taa ɛyaa sakɩyɛ lakɩ-ɖɩ nɛ tʊmɩyɛ yɔ. Pʊwayɩ lɛ, ɛzɩma ɖɩ-tɛ ɛsɩnda wobinaʊ nɛ ɛsakuliye nɛ ɛyaa tɛ lɛɛzɩtʊ kpaɣna pɩnaɣ 1970 alɩwaatʊ taa yɔ.

Mʊntʊsʊʊ kpaɣɖʊ. Pɩkɛ kpaɣɖʊ ŋgʊ kɩsɔɔla mʊntʊsʊʊ nɛ tɩlɩtʊ sakɩyɛ sakɩyɛ pɩtakɛ Ɛsɔ pɩyʊ tɛ maɣzɩm kikpeɣtu mbʊ pɩlɩna maasɩŋ pɩyʊ cɔlɔ yɔ. Mbʊ palakɩna tʊmɩyɛ kʊɖʊmɖɩyɛ yeke koŋ mbʊ se pɩɩkɛ canaʊ tɔm ndʊ paawɩla yɔ. Pʊlʊkɩ ɖɔɖɔ se ɛyʊ ɛtɩlɩ pʊwɛ ɖeu nɛ pɩfɛyɩ ɖeu, ɖenɖe keeke ɛyʊ ɛsakula yɔ.

Palʊkɩ se paha siɣye cɩkpɛndʊʊ yaa mbʊ payi pʊwɛ cɩkpɛndʊʊ taa yɔ. Maɣzɩm pɩɩwɛ ɛyaa cɔlɔ nɛ pʊwɛ ɖɔɖɔ paale. Pɩlɩna lɔnsɩɖɛ kpɛlɛkɩyaa tɛ kalɩhʊnʊʊ yɔɔ lɛ, mʊtʊsʊŋ pɩwɩlɩɣ se pɩkɛ masɩma lɔŋ waa Erɔpʊ ɛjaɖɛ taa tʊlɩna kɩfam wondu ndʊ tɩyɔɔ. Pɩkɛ mʊtʊsʊʊ takayasɩ ɛjaɖɛ.