Jomo Kenyatta

Pɩlɩɩna Wikipediya

Ɖajaa Kamau Wa Ngengi hɩɖɛ kɩsɛsɛyɛ lɛ Ɖajaa John Peter Kamau. Patasɩ-ɩ ɖɛyɩɣ ɖɔɖɔ se Ɖajaa Johnstone Kamau. Kpaɣnɩ pɩnaɣ 1938 taa papaɣzɩ-ɩ yaʋ se Jomo Kenyatta. Palʋla ƉajaaCharles John Huffam Dickens aloma fenaɣ kɩyakʋ nɛɛlɛ (20) ñɩŋgʋ wiye, pɩnaɣ 1894 taa Gatundu tɛtʋ taa Keniya ɛjaɖɛ taa.. Ɛsɩba kɩyɛɛna fenaɣ kɩyakʋ nɛɛlɛ nɛ naalɛ (22) ñɩŋgʋ wiye, pɩnaɣ 1978 taa. Mombassa tɛtʋ taa ɛsɩba. ƉajaaCharles John Huffam Dickens kɛ Keniya ɛjaɖɛ kewiyaɣ taa tʋ nɔɔyʋ. Ɛlɩna Kikuyu samaɣ liɖe taa. Ɛkɛ laŋhɛzɩyɛ yɔɔ lʋɖʋ sɔsɔ ɛ-ɛjaɖɛ taa. Ɛ-lʋbɩyɛ nɖɩ ɖɩ-nʋmɔʋ taa pakpa-ɩ nɛ paɖʋ salaka kpaɣ pɩnaɣ 1952 ñɩŋga nɛ puwolo pɩsɩɩnɩ pɩnaɣ 1961 taa. Ɛ-salaka ŋga ka-taa ɛlɩnaa nɛ ɛpɩsɩ Keniya ɛjaɖɛ kewiyaɣ ñʋʋdʋ kpaɣ pɩnaɣ 1963 nɛ puwolo pɩsɩɩnɩ pɩnaɣ 1964 ñɩŋga taa. Pʋbʋ wayɩ lɛ, ɛpɩsɩ Keniya ɛjaɖɛ Ñʋʋdʋ kpaɣ pɩnaɣ 1964 nɛ puwolo pɩsɩɩna pɩnaɣ 1978 taa. Ɖajaa Charles John Huffam Dickens caanaa sɩba lɛ, ɛtapaɣlɩda. E-egbele nɛ ɛ-cɔzɔ pɔɖɔkɩna-ɩ nɛ ɛpaɣlɩ. Ɛlɛ, Ekɔsɩ ɛjaɖɛ taa Katolika Ɛsɔ sɛtʋ ŋgbɛyɛ tɛ tiyiyaa cɔŋna ɛ-yɔɔ e-sukuli tɩŋɛ labʋ nʋmɔʋ taa. Katolika Ɛsɔ sɛtʋ ŋgbɛyɛ tɛ Tiyiyaa panɛ peyebina nɛ ƉajaaCharles John Huffam Dickens pɩsɩ ŋgbɛyɛ Katolika tʋ pɩnaɣ 1914 ñɩŋga taa. Pɔsɔ-ɩ Ɛsɔ tɛ lɩm nɛ paha-ɩ hɩɖɛ se John Peter Kamau nɛ pʋwayɩ lɛ, payaa-ɩ se Johnstone Kamau. Pɔsɔ-ɩ Ɛsɔ tɛ lɩm wayɩ lɛ, ewolo ɛcaɣ Nairobi tɛtʋ taa nɛ ɛlakɩ lɔnsɩnɖaa sɔsaa tʋmɩyɛ Narok egeetiye taa. Alɩwaatʋ ndʋ tɩ-taa kedeŋa kpeekpe kajalaɣ you ɛsɩyɛ sɛwa. Ɛkpaɣ halʋ pɩnaɣ 1920 ñɩŋga taa. Payaɣ ɛ-halʋ se Grace Wahu. Ɛkpaɣ halʋ wayɩ lɛ, ɛlakɩ lɩm yɔɔ cɔnaʋ tʋmɩyɛ Nairobi tɛtʋ taa. Ɛlʋla ɛ-kajalaɣ pɩɣa kamɩŋ fenaɣ taa, pɩnaɣ 1920 taa. Ɛha-kɛ hɩɖɛ se Peter Muigai.