Hɩla pɩlɩŋ

Pɩlɩɩna Wikipediya

Kʋnʋmɩŋ ndɩ ndɩ kpɛlɛkʋʋ piliŋa hɔɔlʋʋ taa lɛ, hɩla wɛna pɩlɩŋ ndɩ ndɩ taa. Kabɩyɛ hɩla hɔɔlʋʋ taa lɛ, pɩlɩŋ hiu (10) wɛna. « E » pɩlɩʋ wɛɛ. Kɩkɛ ɛgbamɩyɛ taa. Ɛzɩ : ɛyʋ ɛnʋ ɛkɔma. « E » pɩlɩʋ sakɩyɛ taa kɛlɛ « pA ». Ɛzɩ  ɛyaa mba pɔkɔma.

« Ki » pɩlɩʋ ñɛwɛɛ. « Ki », wɛ ɛgbamɩyɛ taa. Sakɩyɛ pɩlɩʋ kɛlɛ « I ». Ɛzɩ : Maŋgʋ ŋgʋ kɩsɛwa. Maŋgɩŋ ɛnɩ ɩsɛwa. « KA » pɩlɩʋ » wɛɛ, kɩkɛ ɛgbamɩyɛ taa. « KA » pɩlɩʋ sakɩyɛ taa kɛlɛ « sI ». Ɛzɩ : Haɣ ŋga kasɩba. Hasɩ nzɩ sɩsɩba.

« ɖI » pɩlɩʋ ñɛwɛɛ ɖɔdɔ ; « ɖɩ » pɩlɩʋ sakɩyɛ taa kɛlɛ « a ». Ɛzɩ : Kelimiye nɖɩ ɖileba. Kelima ana aleba. Pɩlɩʋ « tI » wɛɛ. Kɩɩlɛɣzɩɣ, pʋ-tɔbʋʋ se kɩfɛyɩ sakɩyɛ taa. Ɛzɩ : Mʋtʋ ndʋ tɩsɩba. Pɩlɩʋ « pI » wɛɛ. Kʋkʋ ɛɛlɛɣzɩɣ ɖɔɖɔ. Ɛzɩ : Lɩm mbʋ, pikiletaa.

Ɖɩɖɔkɩ ɖeu : « E » pɩzɩɣ pɩkɛ « e » ; pɩpɩzɩ pɩkɛ « ɛ » pɩlɩɩna tɔm ndʋ pamaɣ yɔ tɩ-cɔlɔ.

« A » pɩzɩɣ pɩkɛ « pa, pe, pɛ, o yaa ɔ » pɩlɩɩna tɔm ndʋ pamaɣ yɔ tɩ-cɔlɔ ɖɔɖɔ.

« I » pɩzɩɣ pɩkɛ « i, ɩ » pɩlɩɩna ɖɔɖɔ tɔm ndʋ pamaɣ yɔ tɩ-cɔlɔ.

Takayɩsɩ mayaa nabɛyɛ tɔŋ se mbʋ payaɣ se hɩɖɛ pɩlɩʋ yɔ, pɩkɛ ɖɔɖɔ yʋsaɣ tɔmpiye. Ɛlɛ, takayɩsɩ mayaa lalaa ñɔtɔŋ se hɩɖɛ pɩlɩʋ nɛ yʋsaɣ tɔmpiye pɔ-tɔbɩŋ nɩʋ wɛ ndɩ ndɩ. Pɩfɛyɩ se pakpaɣ hɩla pɩlɩŋ nɛ pesidina cɔlɩyaa.