Ñʊʊ taa lɔŋ

Pɩlɩɩna Wikipediya

Ñʊʊ taa lɔŋ yaa ñʊʊ taa maɣzɩm pɩkɛ wɛtʊ ndɩ ndɩ sakɩyɛ ndʊ tɩwɛɛ yaa tɩfɛyɩ, nɛ pɩsaŋ nɛ ɛyʊ nɩɣ, kpɛlɛkʊʊ yaa ɛmalasɩɣna ɛ-tɩ pɩcɛlɩna wɛtʊ naa kɩfama yɔɔ. Tɔmʊʊ ŋgʊ kɩ-tɔbʊʊ nɩɣ caɣ kaɖɛ piŋ nɛ hali pɩkɔna ntɔnjɔɔɩyɛ sakɩyɛ ɛyʊ yɔɔ maɣzɩm kpɛlɛkɩyaa nɛ lɛɣtʊ tʊmɩyɛ tɩnaa piŋ.

Kɛlɛ palɩzɩ tɔbʊʊ nɛ ɖɩnɩɣ ɛzɩ pɩkɛ tɩ malɩsɩɣ hɔɔlʊʊ nakʊyʊ (kpɛlɛkɩtʊ mbʊ ɛzɩ ɛyʊ nɛ ɛ-ɖɩcaɣyɛ pamʊna ɖama yɔ yaa pɩtɛkɛ mbʊ yɔ pɩpɩzɩɣ pɩkɛ ɛjaɖɛ lɛɛzɩtʊ mbʊ pɩpɩzɩ pɩkɛ wazaɣ pɩyʊ ɛyʊ cɔlɔ pɩcɛlɩna ɛ-cɛyɩtʊ yɔɔ). Tɔbʊʊ ŋgʊ kɩ-tɛ nɩɣ taa mbʊ lɛ, ɖɩkpaɣ tɩŋ, kpɩna yaa ɖɔɖɔ anasaayɩ ñɩyɩŋ wondu kɔyɔ ɖɩnaɣ tovonum lɔŋ wɛɛ.

Tɔmpiye ndɩ ɖɩlɩna latɛŋ kʊnʊŋ taa intellĕgentĭa, (hɔɔlʊʊ ɖʊʊ, ŋɖeke wɛʊ, nɩɣ, natʊ) nɔɔ yɔɔ tɔmpiye intĕr (hɛkʊ taa, taa wɛʊ) tɔmʊʊ kiɖe lĕgō (kuu, pɔzɩtʊ, lɩzɩɣ).

Pɩnaɣ 1986 alɩwaatʊ taa maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ tʊmɩyɛ tɩnaa cɛza ɛzɩ ɛyaa nɛɛlɛ yɔɔ mbʊ yɔ takɩ kpem se palɩzɩ lɔŋ tɔbʊʊ pawɩ, mbʊ pʊyɔɔ yɔ pa-lɩmaɣza tɛkpɛndɩ. Tɔmpiye nɖɩ patapɩzɩda pehiɣ ɖɩ-tɔbʊʊ nɩɣ kɛ lɛɣtʊ tɩnaa cɔlɔ.

Maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ tʊmɩyɛ tɩnaa nabɛyɛ ŋgbɛyɛ pɛkɛ ɛtɛlɛm waa kɛ pa-tʊmɩyɛ taa pɩlɩna ɛyʊ lɛɣtʊ yɔɔ, tɔzʊʊ se lɩmaɣzɩyɛ kɩkpɛndʊʊ pɩlɩna tɔmpiye nɖɩ ɖɩ-tɔbʊʊ nɩɣ yɔɔ pɩsa sɔɔtʊ piŋ lɛɣtʊ tɩnaa, mbʊ pʊyɔɔ yɔ pɩlaba se tɔmʊʊ nakʊyʊ ñɔɔ kɔyɔ kɔ-yɔɔ caɣ ntɔnjɔɔlɩyɛ piŋ nɛ nɩnaʊ fɛyɩ. (Scientific research rarely begins with fully agreed definitions, though it may eventually lead to them).