Epistemolozii

Pɩlɩɩna Wikipediya
(Papɩsɩna-kɛ nɛ ɖooo Epistemolozii (épistémologie))

Lɛɣtʊ yɔɔ sukuli labʊ yaa tɩ-kpɛlɛkʊʊ ɖeu payaɣ se epistemolozii. Fransɩɩ kʊnʊŋ taa lɛ, tɔmbiye «épistémologie» lɩna caanaʊ krɛɛkɩ kʊnʊŋ tɔmbe naalɛ cɔlɔ : kajalaɣ tɔmbiye kɛlɛ tɔmbiye «epistếmê». Tɔmbiye ɖɩnɛ ɖɩ-tɔbʊʊ kɛlɛ se tɩlɩtʊ siŋŋ (connaissance vraie) yaa lɛɣtʊ. Tɔmbiye naalɛ ñɩnɖɛ lɛ tɔmbiye «λόγος/lógos». Tɔmbiye ɖɩnɛ, ɖɩɖɩ tɔbʊʊ kɛlɛ se yɔɔdaɣ yaa yɔɔdɩtʊ. Mbʊ payaɣna fransɩɩ kʊnʊŋ taa se «discours». Tɔmbiye «épistémologie» pɩzɩɣ ɖɩwɛɛna tɔbʊʊ lɩzʊʊ ndɩ ndɩ pɩlɩɩna hɔɔlɩŋ naalɛ ndɩ ndɩ taa ɖɔɖɔ:

Kajalaɣ hɔɔlʊʊ taa lɛ, ajɛya wena ayɔɔdʊʊ fransɩɩ kʊnʊŋ yɔ, atɔŋ se payaʊ se epistemolozii (épistémologie) yɔ, pɩkɛ lɛɣtʊ piliŋa ŋga kakʊyʊʊ lɛɣtʊ nɛ lɛɣtʊ tɩlɩtʊ yɔɔ yɔ. Pʊ-tɔbʊʊ se ɛyaa mba palakɩ epistemolozii tʊmɩyɛ (épistémologistes) yɔ, pɛkpɛʊna lɛɣtʊ tʊma, paatisiɣ se lɛɣtʊ pɩzaa nɛ tɩwɛɛna tɩlɩtʊ siŋŋ.

Hɔɔlʊʊ naalɛ ñɩŋgʊ taa ɛyaa ñɔtɔŋ se epistemolozii tʊmɩyɛ kɛlɛ se ɖɩñɩnɩ yaa ɖɩtazɩ nɛ ɖɩtɩlɩ pɩtɩŋa kedeŋa yɔɔ. Ajɛya wena alɛ yɔɔdʊʊ iŋgilisi kʊnʊŋ (anglo-saxon) yɔ, alɛ tɔŋna mbʊ. Pʊyʊ kʊɖʊmʊm wɛna kɩjɛyʊʊ siŋŋ epistemolozii lɛɣtʊ pɩlɩʊ taa : mbʊʊ lɛ se kɩla nɛ lɛɣtʊ ndɩ ndɩ kɛ kʊɖʊm. Lɛɣtʊ pilinzi naanza yɔɔ epistemolozii tʊmɩyɛ ñɩɣ nesi:

Kajalaɣ piliŋa lɛ lɛɣtʊ ndʊ payaɣna fransɩɩ kʊnʊŋ taa se «sciences formelles yɔ». Lɛɣtʊ pɩlɩʊ ŋgʊ kɩ-taa palakɩ akɔntɔnaa ndɩ ndɩ.

Piliŋa naalɛ ñɩŋga lɛ mbʊ payaɣna fransɩɩ kʊnʊŋ taa se «sciences physico-chimiques» yɔ. Lɛɣtʊ pɩlɩʊ kʊnɛ kɩ-taa pɛkpɛlɛkʊʊ tomnasɩ ndɩ ndɩ wɛtʊ nɛ palakɩ kpɛlɩ kpɛlɛkɩtʊ.

Lɛɣtʊ piliŋa naadozo ñɩŋga lɛ mbʊ payaɣna fransɩɩ kʊnʊŋ taa se «sciences du vivant» yɔ. Lɛɣtʊ piliŋa yaa pɩlɩʊ kʊnɛ kɩ-taa pañɩnɩɣ kedeŋa yɔɔ cɩnɛ mbʊ pifeziɣ payɩ yɔ pʊ-yɔɔ tɩlɩtʊ tɩŋa.

Lɛɣtʊ piliŋa naanza ñɩŋga ñañɩnɩɣ se katɩlɩ ɛyʊ camɩyɛ nɛ kɛtɛ kañɩnɩɣ se katɩlɩ samaɣ wɛtʊ nɛ ka-lɩmaɣza camɩyɛ.

Tɔm paaɣ yɔɔ lɛ, epistemolozii (épistémologie) lɛɣtʊ ñɩnɩɣ kajalaɣ taa se tɩna se le lɛɣtʊ ñɩnɩɣ kpem se tɩtalɩ?

Nabʊlɛ ɖeɖe lɛ, epistemolozii ñɩnɩɣ se kɩna se anɩ yaa aŋgbɛ wena lakɩ lɛɣtʊ tʊma ndɩ ndɩ ? Nabudozo ɖeɖe lɛ, epistemolozii ñɩnɩɣ se kɩtɩlɩ tʊma wena lɛɣtʊ ɖɔŋa labʊ yɔ. Naza ɖeɖe lɛ, kɩñɩnɩɣ se kɩna mbʊ pɩtamsʊʊ lɛɣtʊ ndɩ ndɩ nɛ ɖama yɔ. Nʊwa ɖeɖe lɛ, epistemolozii ñɩnɩɣ se kɩna se awɩlɩɣ lɛɣtʊ ndɩ ndɩ sukuli nɛ ɛzɩma wɩlʊʊ ɛwɩlɩɣ ? Kpaagbaa ɖeɖe lɛ, epistemolozii ñɩnɩɣ se kɩna ndɔŋjɔɔlɩyɛ nɖɩ ɖɩwɛ lɛɣtʊ ndɩ ndɩ hɛkʊ taa yɔ.